Ungváry Krisztián: Karikó Katalint nem küldték kémkedni Amerikába
Ha a hírszerzés küldte volna Amerikába, a kémelhárításnak át kellett volna adnia őt, és ezt a kartonján fel kellett volna tüntetni.
Ha a hírszerzés küldte volna Amerikába, a kémelhárításnak át kellett volna adnia őt, és ezt a kartonján fel kellett volna tüntetni.
“Lengyel Zsolt” álnéven szerepel a szocialista kémelhárítás beszervezési kartonján a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biológus. Karikó Katalin szerint fenyegetéssel vették rá, hogy aláírja a dokumentumot, egyetlen jelentést sem írt.
Az aktanyilvánosság mellett érvel az LMP alapítója, sokadjára.
A szovjet típusú magyarországi államhatalom és a zsidó felekezet viszonyáról eddig nem jelent meg átfogó igényű munka. Ezért kiemelkedő fontosságú a holokauszt utáni magyarországi zsidóság társadalmi helyzetét kutató Kovács András könyve, A Kádár-rendszer és a zsidók, amely egyszerre 33 év történetét áttekintő tanulmány és az annak megállapításait bizonyító dokumentum-gyűjtemény.
A diktatúra banalitása - Marinovich Endre és az állambiztonság – címmel tette közzé az Átlátszó hírportál Ungváry Krisztián tanulmányát arról, miként működött együtt a kommunista állambiztonsággal a Veritas mostani főigazgató-helyettese, Marinovich Endre. „Több oka van annak, hogy a munkaviszonyomat a Veritasnál nem láttam fenntarthatónak, a lényeget azonban leginkább ez a tanulmány tartalmazza”- írta a történész nem sokkal az után, hogy a tanulmány felkerült az átlátszó oldalára.
Történelmileg meglehetősen érdekes felállásban rendezik meg június 16-án a Szabadságkoncertet.
Lang Györgyit egy közlekedési kihágás miatt akarták sarokba szorítani.
Az önszépítés és ellenfélmocskolás múltja, jelene és jövője széles ávóvédő és ügynökvédő érdekegységet hozott létre, amelyen belül mindenki a maga ávósait használta fel ellenfelei ávósaival szemben.
Jelentős mennyiségű kommunista állambiztonsági iratot találtak Lengyelországban egy néhai kommunista miniszter házában. Ezek között egy Bolek nevű ügynök jelentései is szerepelnek, ami állítólag a volt lengyel elnök, a nyolcvanas évek Szolidaritás mozgalmának egyik alapítója, Lech Walesa fedőneve. Ő a sokadszor felmerült vádra annyit reagált, hogy "hazugsággal, rágalommal, hamisítvánnyal nem lehet megváltoztatni a tényeket".
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből.
Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az ügyben ennyi volt. Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbsétálni. Pedig ép erkölcsi érzékű országban az igazi ügynek, a teljes háttér alapos felderítésének, a társadalmi szembenézésnek még csak most kellene kezdődnie.
Schiffer András LMP-s képviselő hétfőn újra beterjesztette az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát, amelynek tárgysorozatba vételét eddig már kétszer elutasította az Országgyűlés.
Az LMP szerint a Fidesz nem akar nyilvánosságot az állambiztonsági múlttal kapcsolatban - Schiffer András, az ellenzéki párt képviselője így értékelte, hogy az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén, a kormánypárti többség tartózkodása mellett nem vette tárgysorozatba az aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslatát.
Az Országgyűlés ma az LMP kezdeményezésére összesen több mint öt órán át vitatkozhat az állambiztonsági múlt feltárásáról. A képviselők ezt követően a járások kialakításáról szóló kormányzati elképzeléseket tárgyalhatják meg.
A világhírű biológust elmondása szerint fenyegetéssel beszervezte a szocialista kémelhárítás, de senkiről nem készített jelentést. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója azt mondja: nincs alapuk kétségbe vonni ezt.
Ez nem csoda, hiszen a magyar állambiztonsági szervezet 1990-ig a szovjet titkosszolgálatok iránymutatása alapján dolgozott. Csak az a kérdés, kiről milyen iratokat vagy másolatokat őriznek az oroszok.
Az ügynökmúltról szóló kiadványokat mutattak be az állambiztonsági levéltárban.
Az LMP pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát - jelentette be parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András. A politikus a lépést azzal indokolta, hogy a kormány, korábbi ígéretei ellenére nem nyújtotta be május 15.-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatát.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a pártállam titkai továbbra is rejtve maradjanak és a mágnesszalagokon tárolt információk sorsa ne tisztázódjon.